Noll Andrea Nandu
Holisztikus bába
“A bábaság felé vezető utam 1992-ben, tizenkilenc éves koromban kezdődött azzal, hogy nagyon szerettem volna saját kisbabát. Mivel az életem akkoriban még nem tette lehetővé, hogy kövessem ezt a vágyamat, mintegy “pótcselekvésként” olvasni kezdtem a várandósságról és a szülésről. A pótcselekvésből szenvedély lett: betűmolyként faltam a bábaságról szóló szakirodalmat, különösen az angol és német nyelvűt, lévén, hogy ezeket értettem, és magyarul akkoriban még a ma elérhető kevésnél is kevesebb színvonalas könyv volt a piacon e témában. Közben elvégeztem az ELTE német szakát.
Amikor 1998-ban végre megszületett Levente fiam, azt hittem, a megszállottság alábbhagy majd, de meglepve tapasztaltam, hogy nem ez történt, sőt, háborítatlan szülésem élményével gazdagodva még inkább elköteleződtem a téma iránt. Ekkor kezdtem el szakirodalom-fordítással, valamint saját honlapom, a www.nandu.hu weboldal fejlesztésével foglalkozni.
2000-ben dúlaképző tanfolyamot végeztem és néhány szülést kísértem is dúlaként, miközben megszületett Csenge lányom, szintén otthon. 2001-től kezdtem el rendszeresen nemzetközi bábakonferenciákra járni, ahol sok neves külföldi bábával kerültem baráti kapcsolatba.
A bábaság talán a 2002-es évben hívott el végleg magának. Áprilistól az Országos Bábaszövetség nemzetközi levelezője, majd elnökségi tagja lettem. Sokat dolgoztam a Bábaszövetség konferenciáinak szervezésében, lebonyolításában és tolmácsolásában, s közben még inkább elmélyültek nemzetközi kapcsolataim. Májusban Floridában elvégeztem az American AquaNatal vízi szüléselőkészítő mozgásforma oktatóképzőjét, majd elkezdtem a módszer oktatását Budapesten. Megalakult a Bábák, szülésznők szakmai folyóirat, melynek hasábjain több ízben megjelentek írásaim és fordításaim.
A háborítatlan szülés ügye lépésről lépésre vonzott magához, mígnem tudatosult bennem, hogy a bábaság visszafordíthatatlanul hivatássá vált számomra. Először az tűnt kézenfekvőnek, hogy más magyarországi független bábákhoz hasonlóan a kórházi szülésznőképzés útján szerezzek szakmai ismereteket, majd onnan továbbfejlődve érjem el a függetlenséget. Rövid időn belül kiderült azonban, hogy igaziból valami más való nekem: több önállóságra, holisztikus gyakorlatra, nőközpontú szemlélettel átadott tudásra vágytam.
A felismerést útkeresés követte, minek következtében rátaláltam az USA Texas államában, El Paso-ban levő Maternidad La Luz születésközpontra és bábaiskolára, amelybe 2003 februárjában felvételemet kértem és nyertem. Az ezt követő egy évet a tanulmányút előkészítésével és az iskolában követelményként szereplő spanyol nyelv tanulásával töltöttem, s közben lefordítottam Anne Frye Holisztikus Bábaság című könyvének első 650 oldalát. Ebben az évben alakult meg az Országos Bábaképző Intézet, amelyben Elizabeth Davis tanulmányi igazgató magyarországi helyettesének szerepét vállaltam.
2004 januárjában megszerveztem az első magyarországi AquaNatal® oktatóképző tanfolyamot, ahol már az oktatásba is besegítettem Marina Alzugaray mesteroktató mellett. Ugyanebben a hónapban megalapítottam a Bábaház® védjegyet.
2004 márciusától elkezdődött az a hihetetlenül nehéz és tartalmas év, amelynek eredményeképpen 2005 március 21-én elvégeztem a bábaképzőt (az erről szóló oklevél itt látható), hogy megszerezzem az okleveles professzionális bába (Certified Professional Midwife, CPM) képesítést. Ehhez az iskola keretein belül kellett számot adnom szüléskísérési tapasztalatomról és bábakészségeimről, valamint sikeresen le kellett tennem egy 8 órás állami írásbeli elméleti vizsgát is az iskola falain kívül. A sűrített program tizenhárom hónapja óraszámát tekintve három év tananyagát foglalta magába, háromnaponként 24 órás, folyamatos munkával töltött szakmai gyakorlattal. A gyakorlat egy kizárólag bábák által vezetett független születésközpontban zajlott, ahol nagyon hamar lehetőséget kaptunk a szülések személyes kísérésére. Az első kisbaba az ötödik héten született a kezembe és az egy év során összesen kerek ötven babát “kaptam el”. Ilyenkor az elsődleges (primary) bába összes többi feladata is rám hárult: a mesterbábák felügyelték a tanoncok munkáját, de minden feladatot magunk végezhettünk a szülés körül. Körülbelül ugyanennyi szülésben vettem részt aktív segítő szerepben, összesen tehát közel száz szülésnél voltam jelen.
Szakmai gyakorlatom során nap mint nap tanúságot tehettem arról, mennyire rátermett az emberi test és milyen sok rejtett tartalékkal rendelkezik, ha agresszív külsõ irányítás helyett belülrõl engedjük kibontakozni. Megtanított olyan dolgokra is, amelyeket a technológia-központú szülészeti ellátásban már-már elfelejtettek. Ezt a szemléletet igyekszem minél teljesebben közvetíteni mások felé is.
A Házban a tizenhárom hónap alatt 802 szülés zajlott. Ezek lefolyásáról, kimeneteléről a szülésmegbeszélések révén még akkor is volt tudomásom, ha én magam nem voltam jelen. A Maternidad La Luz 16 éve áll fenn és a 9600-adik szülés környékén tartott tanulmányaim ideje alatt. Az iskolát az Észak-Amerikai Bábaszövetség Bábaoktatási Akkreditációs Bizottsága az USA-ban elsőként akkreditálta. El Paso-t informálisan a bábaság Mekkájaként is emlegetik, mivel itt a legmagasabb a kórházon kívüli szülések száma az országban (mintegy 10%). Itt zajlott az USA független bábáinak első országos találkozója is (1972), amely az Észak-Amerikai Bábaszövetség megalakulását eredményezte. A Maternidad La Luz minden szempontból az Egyesült Államok egyik legnevesebb bábaiskolája. Megtiszteltetés számomra, hogy ott tanulhattam.
Bábává képződésem élményeit személyes napló formájában örökítettem meg, amelynek jelentős része a www.nandu.hu weboldalon is olvasható, könyv formájú, bővített kiadása pedig jövőterveim között szerepel.
Hazatérésemkor én lettem az első magyar bába, akit kifejezetten az önálló, holisztikus bábaság gyakorlására képeztek ki, intézeten kívül. Máig úgy érzem, hogy nagyon sokat kaptam azáltal a sajátos perspektíva által, amelyet ez az út adott nekem: így megőrizhettem a szülésbe vetett bizalmamat, önálló ítélőképességemet, nőiségem erejét, s így félelem és lelki sérülések továbbörökítése helyett ezt adhatom tovább az általam kísért családoknak és bábatanoncoknak is.
A Holdudvar Bábaházat 2005 júliusában alapítottam, s e kis közösség azóta mindannyiunk örömére igazi Körré, kölcsönös tudásmegosztó hellyé, összetartó erővé és lelki energiaforrássá alakult. Tapasztalataink nyomán sikerült kialakítani egy olyan gyakorlatot, amely olajozottan működik, rendszerezett, jól dokumentált és minden résztvevő (szülő és születendő, családtag, szüléskísérő, tanonc) számára átlátható, fizikailag és lelkileg biztonságos, kényelmes. Következő és legfontosabb célunk egy magas színvonalú, szemlélethiteles elméleti és gyakorlati képzési program nemzetközi segítséggel történő kidolgozása és beindítása, hogy a holisztikus, nőközpontú bábaképzés kiteljesedhessen és állami elismertséget nyerhessen Magyarországon is.
A Bábaház Alapítvány és a Holdudvar Bábaház képviseletében jelenleg is azon dolgozom, hogy a szülés körüli segítségnyújtás holisztikus bábai modellje minél több nõhöz, anyához, kisbabához és családhoz eljuthasson. Ez a munka a hivatásom iránti évek óta tartó szerelmem valódi beérését, kiteljesedését jelenti számomra. Minden egyes percét élvezem.
2006-tól kezdődően valamelyest átrendeződtek szervezeti kapcsolataim: az Országos Bábaszövetségben először elnökségi tagságomról, majd 2007 márciusában rendes tagságomról is lemondtam. 2006-tól 2007-ig tagja voltam a TAVAM-nak (Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért) is, amelyhez 2007-ben a Holdudvar Bábaház, mint női kör is csatlakozott, ám 2007 végére e tagságomról is lemondtam. E változások oka többek között az volt, hogy a szervezeti aktivitásnak azon formáiról, amelyek e szervezetekben megnyilvánultak, egyre koncentráltabban csak a tudásmegosztásra és a spiritualitásra tevődött át a figyelmem, s mára szinte kizárólag ilyen jellegű tevékenységek töltik ki napjaimat.
A szülés, születés méltóságának visszaadására törekvő civil szervezetek társadalomformáló, informatív és érdekképviseleti munkáját továbbra is nélkülözhetetlennek tartom, a saját szerepemet azonban egyre inkább e munka független szakmai vagy közösségi részében látom, mintsem a szervezetek létrehozásában és működtetésében. Röviden szólva: most már nem bizottságok vagy elnökségek tagságára, hanem csupán békés, elmélyült, érdemi munkára vágyom. Hiszem, hogy csak az igazán bába, aki nem csak a szülő nőnek, hanem más bábának (vagy bábatanoncnak) is bábája, asszonytársa tud lenni. Hiszem, hogy hatalmi harcokat vívni öncélú és értelmetlen dolog: azt szeretem, hogy ha az élet mégis, igazán vezető szerepre szán valamiben, akkor az "csak úgy magától" jön, a közösség bizalma alapján. Azt pedig csak a hitelesen élt élet és folyamatos fejlődni akarás hozza magával. Ezt láttam a bábaság nagy öregjeitől, erre törekszem. Tudom, hogy mély bölcsességet csak idő és tapasztalat képes szülni, ezért az út hosszú még előttem, de talán pont ezért izgalmas.
2007. január 26-án hivatalosan is felvettem a Nandu nevet, így az a barátaim körében elterjedt és az általam már hosszú évek óta preferált becenévből végre igazán a sajátommá válhatott.
Az eddigiekben soroltak mellett számos, a bábasághoz látszólag csak érintőlegesen (a valóságban viszont nagyon is szervesen) kapcsolódó téma is érdekel, mint például a kommunikációpszichológia, a hastánc vagy a tantra, amelyekről folyamatosan igyekszem bővíteni ismereteimet. Különféle masszázs- bodywork- és energiagyógyító rendszerek (köztük a Watsu és más víziterápiák, MA-URI, tradicionális Pránanadi és különféle sámánisztikus technikák) tanulásába is belekezdtem, amely sokat segít abban, hogy a bábaság terén szerzett testi-energetikai szintű tudásomat, tapasztalatomat kiterjesszem a nem-várandósok öngyógyító folyamatainak segítésére, valamint a férfi és női energiák kiegyensúlyozására is.
Kevés szabadidőmben két szép, okos, egészséges, melegszívű és talpraesett gyerekem nevelgetésének, illetve számos kreatív hobbimnak (pl. fotózás, varrás, kosárfonás, kerámia, barkácsolás stb.) hódolok, de zenetanár szüleim révén az ének, a tánc (főleg a társastánc, a jazz tánc, a transztánc és a polinéz gyógyító táncok), valamint a hangszeres zenélés (zongora, gitár) is közel áll hozzám."
